Utolsó hozzászólások

Címkék

Címkefelhő

Kapcsolat

Engedély

Creative Commons Licenc

2012.10.19. 07:34 RZoli86

Vendégposzt - LCGéza, avagy hogyan élesszük újra a Malév utolsó Tu-154-esét?

A Nagyvas, a Tupoljev Tu-154. Túlzás nélkül ez az a típus, amely minden kerozinvérű repülésszerető szívét megdobogtatja. A Malév mára már történelem, de egyetlen Magyarországon megmaradt és megtapogatható Tu-154-ese, HA-LCG, keresztségben LCGéza, a Repülőgép Emlékparkban ácsorog immár tizennyolc éve, tetszhalott állapotban. Senki sem gondolta volna, hogy egyszer ismét felfénylenek a tablók, zúgni fognak az áramátalakítók, megszólalnak a dudák, csengők, hogy legalább egy kis időre visszavarázsolják azoknak az időknek hangulatát, amikor még szolgálatban álltak a vasak. Egészen idén nyárig...

ZöPö HA-LCG Tu-154B2 Ferihegy Repülőgép Emlékpark

Köztudott, hogy a repülés a vasúthoz hasonlóan papírral működik, mindenhez engedély kell. Nincs ez másként a földön álló vasaknál sem. Nyáron az Il-14 légcsavarcseréjéhez volt szükségünk ilyenekre, de azok a bizonyos malmok igen lassan őröltek, ezért úgy tűnt, hogy egy ideig nem piszkolhatjuk össze a kezünket. Ez egy hozzánk hasonló repülésb[moderálva] csapatnak akkora csapás, mintha egy meleg nyári napon elfogyna a hideg sör. Vagy felmelegedne.

Malév Tu-154B2 HA-LCGItt még ereje teljében, 1986-ban.

A Malév HA-LCG lajstomjelű Tupoljev Tu-154B2 repülőgépével már a kezdetek kezdetén szemeztünk. Az ötven éves Il-14-gyel csodát lehetett tenni, akkor vajon mire juthatnánk a fiatalabb nagytupival? Eldöntöttük, hogy a következő célpont LCGéza!

Miért is szeretjük annyira a Nagytuskót? A Tupoljev Tu-154 a Kistuskó Tu-134 utódja, erősen hátranyilazott szárnyú, T vezérsíkos, kecses, áramvonalas repülőgép. Nyoma sincs rajta az elődök bumfordiságának; szembetűnik rajta, hogy száguldásra tervezték. Ez nem csak a látszat, a Tu-154 jelenleg is a világ leggyorsabb utasszállító repülőgépe, utazósebességen állva hagyja az A380-ast és a Boeing 747 Jumbót is.
A 96 tonna maximális felszállótömeget három brutális tolóerejű Kuznyecov NK-8 hajtómű emeli hordozórakéták módjára a magasba.
A Tu-154 volt az első olyan szovjet repülőgép, amelyen a vezérsíkok nincsenek közvetlen kapcsolatban a kormányszervekkel, hanem egy hidraulikus rendszer mozgatja azokat. A kormányerőket műterhelők szimulálták.
A komplex robotpilóta és a műszerezettség korának legfejlettebb rendszere  volt. A repülőgép a magasság, sebesség és iránytartáson kívül képes volt a rádiónavigációs adók követésére, automatikus útvonalrepülésre, valamint szintén automatikus bevezetésre. A leszállást még a pilóták hajtották végre, de a rendszer beavatkozás nélkül képes volt lehozni a gépet 30 méter magasságra. A megközelítés megszakítását szintén automatika segítette, amely az optimális üzemi és terhelési paraméterek számításával önállóan kezelte a gázkarokat.

A végső lökést a döntés meghozatalában az AIRportal.hu csapatának látogatása jelentette, akik szerettek volna lőni néhány sötétedés utáni fotót a park repülőgépeiről. Addigra már éledezett az Il-18-as MOAladár is, a fő cél tehát ők lettek volna az Il-14-gyel egyetemben.

Malév HA-LCG Tu-154B2 (Fotó: Dödi)Gyönyörű, nem igaz?

Szerettünk volna azonban egy igazi attrakcióval szolgálni, erre tökéletes alanynak tűnt Géza. Reméltük, hogy az átvizsgálással hamar végzünk, komolyabb javításra pedig esélyünk sem volt. Tudtuk, hogy ha valamely létfontosságú rendszer ki lett építve a gépből, vagy eldugott helyen van szétcsatlakoztatva valami, netán a kábelezés nem bírta a 20 év állást, akkor nem fogunk tudni bemutatót tartani. Ha viszont minden rendben, akkor lesz meglepetés. Döbbenetes, de tényleg majdnem minden rendben volt!

A gép átvizsgálásakor a már megszokott eljárásrendet követtük: körüljárás, szemrevételezés sérülések, szivárgások, korrózió után. A repülőgépen ugyan meglátszik az idő vasfoga, de semmi komoly problémát nem fedeztünk fel. Ezután kinyitogattuk a műszaki rekeszeket, ellenőrizni a kábelezéseket és az esetleg kiszerelt berendezéseket. 

tu-154b2-ha-lcg.jpgA Szovjet technológia legbizarabb vadhajtása: repülőgép-ember hibrid. A háttérben látható Trabant nem kiállítási darab, hanem veteránbolond kollégánk szerzeménye, a látogatók mégis imádtak fotózkodni benne. (Fotó: Maya)

Itt már bizakodók lettünk, a Malév szerelői nem hanyagolták el a szigetelések cseréjét, egy porszem nem sok, annyi sem volt a rekeszekben. Pedig az utolsó karbantartás legalább 20 éve volt!
A kábeleket szintén kiváló állapotban találtuk, sehol sem fedeztünk fel korróziót, vagy egyéb sérülést. Kruciális kérdés a testelési pontok hibátlansága, azok is rendben voltak, még a szigetelőfesték is rajtuk volt. Viszont a rövidhullámú rádiókat kiszerelték, valószínűleg reinkarnálódtak a Malév egy másik Tu-154-esében, tekintve, hogy LCGéza leállítása után még bő 9 évig szolgálatban álltak a vasak. Szomorkodtunk egy kicsit, de ez gondot nem okoz, mert eleve nem lett volna lehetőségünk 115V-os áramforrás nélkül meghajtani őket.

A 24V-os akkumulátorunkkal csupán az alaprendszereket tudjuk üzemeltetni, mivel a régebbi típusokkal ellentétben a Tu-154 generátorai 115V feszültségű, 400Hz frekvenciájú váltóáramot állítanak elő, majd ebből áramátalakítókkal készítenek 36V 400Hz váltót a girókhoz, illetve 27V egyent a többi rendszerhez. A gép földi áramforrás csatlakozója már a 115V szabványú, azonban a az alaprendszerek ellátásának céljából meghagytak egy egyenfeszültségű "piskóta" csatlakozót is a gép farokrészén.

tu-154b2-muszaki-rekesz-ha-lcg-2.jpgAz elülső műszaki rekesz hátsó fala. Pörgettyűs műhorizont (MGV) giroszkópjai, feldolgozóegységek, dőlésérzékelők, valamint két apró forgó áramátalakító van itt. (Fotó: Molnár Dávid)

tu-154b2-muszaki-rekesz-ha-lcg-5.jpgA műszaki rekesz menetirány szerinti jobb oldala, a robotpilóta (AVSZU-154) rendszereivel.

tu-154b2-muszaki-rekesz-ha-lcg-6.jpgMég mindig ugyanott vagyunk, de a bal oldalon, ez a rádiós polc, és az URH rádiók (UKV) hűlt helye.

tu-154b2-muszaki-rekesz-ha-lcg-7.jpgItt már előre tekintünk. A sárga hengerek és az aprócska zöld ellensúly a kormányszervek műterhelőihez tartoznak, a kép alján pedig a 4 akkumulátor egyikének rekesze.

A következő lépés a pilótafülke átvizsgálása volt. Sajnos itt már nem volt olyan rózsás a helyzet, ezerből mindig akad egy-két látogató, aki szuveníreket gyűjt. El sem tudom képzelni, hogy mi értelme van tőből letörni egy kapcsolót, vagy lecsavarozni és elvinni egy tablót.
Szerencsére Nagyváthy Sanyi bácsi, aki egész életét a felhők felett töltötte, ebből jelentős időt Tu-154 fedélzeti mérnökként, nyugdíjasként igyekezett a repülőgépet kiállítható állapotban tartani, a „felszívódott” tárgyakat pótolni. Arról természetesen nem tudhatott, hogy LCGéza egyszer üzemképes állapotba lesz hozva, ezért az eltűnt kapcsolók ugyan pótolva lettek, de a vezetékek nem lettek visszakötve. Viszont a csonkok akkurátusan szigetelve lettek, így zárlatnak esélye sincs. Ezt nevezem elhivatottságnak!



tu-154b2-pilotafulke-szereles-ha-lcg.jpg (Fotó: Maya)A fedélzeti mérnök műszerfala, az elektromos rendszerek panelje kihúzva. A szovjet mérnökök nem sok kábelhosszt hagytak a kényelmes szereléshez, viszont feltalálták a cserélhető előlapot. Ha nem orosz nyelvű kellett, egyszerűen kicserélték a feliratozott lemezt. (Fotó: Maya)

Természetesen a legfontosabb, a földi áramforrás felcsatlakoztató kapcsolója (RAP) hiányzott, így pótolnunk kellett, szerencsére sikerült kukáznunk egy ugyanolyat máshonnan. Csere közben gyakorlatban bizonyítottuk az önindukció törvényét, ugyanis a rendszerben lévő tekercsek a feszültség lekapcsolása után akkora feszültséglökést indukálnak, hogy fizikaórán kevésbé odafigyelt egyszeri szerelő leesik a székről, ha épp a kábeleket fogdossa. A javítás után még egyszer átnéztünk mindent, előkészítettük az 50 kilós tűzoltópalackot, felállítottuk a figyelőembereket, felcsatlakoztattuk az akkumulátorokat, majd nagy levegő és klikk...

Tu-154 B2 Malév HA-LCG, Karai Róbert fotójaSzinte napra pontosan 20 évvel ezelőtt üzemelt utoljára a repülőgép. (Karai Róbert fotója)

Zümm..! Felzúgtak az áramátalakítók, kigyulladtak a pilótafülke fényei, mi pedig a szőnyegpadlóba csapódott állunkat igyekeztünk összevakarni, mert ilyen könnyű sikerre nem számítottunk.

1992. július 31-én LCGéza lerepülte utolsó járatát, a Budapest - Heraklion - Budapest útvonalat, majd 21 554 repült órával nyugdíjba vonult. Szinte napra pontosan 20 évvel később, 2012. július 17-én ismét felébredt tetszhalott állapotából.

Malév Tu-154B2 HA-LCG (fotó: Kovács Gábor 'Dödi', Airportal.hu)Kovács Gábor "Dödi" fotója - AIRportal.hu

Gondolom mondanom sem kell, hogy LCGéza aznap este ellopta a show-t a többi repülőgép elől. A hovatovább még kérdéses, de legalább már annyit tudunk, hogy a látszat ellenére a repülőgép nem halott, sőt. A folytatáshoz komoly ellenőrzésekre lenne szükség, bárhol tartogathat a gép meglepetéseket. De ki tudja még, hogy mit hoz a jövő...

Még több fotó Hamster oldalán: http://hampage.hu/
Az Il-14 felújításáról minden infó az Il-14.hu honlapon található: http://il-14.hu
Illetve továbbra is várunk mindenkit a Facebook oldalunkon: https://www.facebook.com/Il14.HAMAL

A csapat nevében köszönjük Zöpönek a vendégposzt lehetőségét!

2 komment

Címkék: ferihegy malév repülőgép járművek tu-154


A bejegyzés trackback címe:

https://route66.blog.hu/api/trackback/id/tr844857106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

belevauvau 2014.09.17. 10:32:42

Sturgart Airport torony, és hangár között néha fellelhető egy 154-es. Mostanában nem láttam. Aeroflot-ra erősen hajazó festése van, de szöveg és a jelzések messzoről nem olvasható.

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2014.09.17. 19:56:48

@belevauvau: Stuttgart. Az ex-HA-LCB az, a repülőtér saját színeire van festve, nagy becsben tartják, egyébként a személyzetek fedélzeti oktatására használják. Tavaly jártam benne: olyan állapotban van, mintha csak öt perce ment volna le róla az utolsó Malév ekipázs.