Utolsó hozzászólások

Címkék

Címkefelhő

Kapcsolat

Engedély

Creative Commons Licenc

2010.08.12. 20:40 ZöPö

Nagy ekranoplán poszt, 1.: Így írtok ti

Nagyon rég megígértem, hogy mesélek az ekranoplánokról. Bence öcsémtől ki is kaptam, hogy mindig csak ígérgetek, soha be nem tartom. Tücsök is épp a napokban hányt valami hasonlót a szememre (répa nem volt benne). Na tessék, akkor ami késik, az múlik, de jobb ma egy tyúknyak mint holnap lótüdő se, ezennel pótolok. A végső lökést az Index cikke adta meg, amit most teljes terjedelemben idézek, hogy aztán ízekre (sós, édes, savanyú, halízű, nyolc kincs) cincálhassam. Nem originális amúgy, ők is csak szedték innen-onnan.

A sáját megjegyzéseimet innentől pirossal szedem, úgy tanárbácsisan. :-)

Légpárnáshajó-repülőgép hibridet éleszt újra Oroszország
2010. július 30., péntek 13:13 | Frissítve: 2010. július 30.

Itt akkor mindjárt meg is állunk, kolléga úr. Egy kacsa nem hibrid mutáns koalahalmadár, pedig jól repül, szépen úszik, ha kell, a felszín alá bukik, a szárazulaton pedig vidáman totyog is a kis kacsalábain. Mitől lenne hibrid az ekranoplán? Mert csökevényes szárnya és hajószerű törzse van? Ez marhaság. Nem úgy közlekedik, mint egy hajó, de úgy sem, mint egy repülőgép. Valami más, nagyon más. A jól ismert „légpárnás hajósem hibrid, nem repülőgép és nem hajó. Akkor mik ezek? A hovercraft vagy az ekranoplán mind Ding an sich, ha szabad Immanuel Kantot félig(!) tréfásan idézni. De haladjunk szépen sorjában!

A Szovjetunióban a hatvanas évek óta folytattak titkos kísérleteket a vízfelszín felett 6-14 méterrel repülő légpárnáshajó-repülőgép hibridekkel. Az amerikai hírszerzés kaszpi szörnynek nevezte el a szovjet monstrumot. A kommunizmus bukása után a programot leállították és a gépek szétestek vagy múzeumba kerültek. Az orosz kormány legutóbbi döntésének köszönhetően a közeljövőben újra óriásgépek suhanhatnak a Kaszpi tenger felett - írja a kitekinto.hu

Szétestek, persze. Maguktól, mi? A szovjet haditechnika? Soha! Gyanítom, az eredeti (angol) szövegben a disintegrate szó szerepelt, csakhogy az egyaránt jelentheti a kockacukor feloldódását a kávéban (passzív szétesés), de a (mondjuk emberek általi, szerszámmal történő) aktív szétbontást is. A gépekkel az utóbbi történt, kiskezitcsókolom.


Elképesztő, lenyűgöző technika volt

„Ez valóban egy csoda volt, amelyet azóta sem sikerült meghaladnia senkinek, és kevés az esély arra, hogy a közeljövőben bárki is meg tudna alkotni egy olyan gépet, mint amilyen a kaszpi-szörny volt” – így kezdődik az 2007-ben készült orosz dokumentumfilm, amely az ekranoplánok történetét dolgozza fel. Akkor úgy tűnt, hogy ezek a különleges repülőgépek végleg a feledésbe merülnek, ám idén másképp döntöttek Kremlben.

Anyám, borogass! Kreml nem egy helység neve, mintahogy Országház nevű magyar város sincs. 

A Kaszpi-szörny (forrás:  http://airwar.ru)

Az ismert orosz tervező, Rosztiszláv Evgenyevics Alekszejev (Rosztyiszlav Jevgenyjevics Alekszejev, így írjuk magyarul) által kifejlesztett „ekranoplán” 1966-ban emelkedett először a magasba.

Egészen szédítő tíz méter magasba. Lásd alább.

„Ekranoplán” – besorolása szerint valójában nem is repülő, hanem „dinamikus légpárnás hajó”, egy olyan nagy sebességű közlekedési eszköz, amely a „földhatás („ground effect”, oroszul „aerodinamicseszkij ekran”) határán belül repül”. Vagyis ez a repülőgép, vagy hajó, bárhogy is klasszifikáljuk, csupán néhány méterre száll a vízfelszín, vagy akár földfelszín felett.

Klasszifikálni? Az meg mit jelent? Klasszikussá nyilvánítani? Még egy klasszika-filológia szakos bölcsészhallgató is tudja, hogy a classify itt besorol, osztályoz értelemben szerepelt az eredeti – nyilván angol – mondatban.

A gép szárnyainak a felülete sokkal kisebb, mint a többi repülőgépnek, és a levegőben az aerodinamikus felhajtóerőnek köszönhetően tud fennmaradni.

Azt inkább aerodinamikai felhajtóerőnek nevezzük, de így sem sok mindent magyaráz meg ez a pongyola kijelentés, ugyanis MINDEN repülőgép és helikopter ennek köszönhetően repül. Aerodinamikai felhajtóerő több okból is keletkezhet egy testen. Egy teljesen egyszerű síklapon is keletkezik felhajtóerő, ha azt úgy mozgatjuk, hogy a sík a mozgás irányával 0 és 90 fok közötti szöget zárjon be (állásszög). A megfelelő sebességgel mozgó szárnyprofil is felhajtóerőt termel, még 0 fokos állásszögön is, ezt használják például az utasszállító repülőgépek. Ezek természetesen játszanak az ekranoplán esetében is, de a legfontosabb hatás egy harmadik jelenség.

A többi hajóhoz képest az ekranoplán sokkal jobb hajózási tulajdonságokkal és manőverezéssel rendelkezik – így akár több mint 500 km/órás sebességgel is tud haladni, emellett pedig a repülő tulajdonságainak köszönhetően gyakorlatilag bárhová el tud jutni.

Lószart, mama. A manőverezéssel súlyos gondok voltak. Nyugodt vízfelszín felett szépen, egyenesen valóban csodálatosan suhant a szörny, de a fordulás vagy a viharos tenger rémálom volt. És még egyszer: nem repülő, ahogy a pingvin sem hal, pedig jól úszik. A büdös életben nem lehet olyan ekranoplánt építeni, amelyik tisztán ekranoplán-üzemmódban elvisz mondjuk Katmanduba, pedig Katmandunak van még nemzetközi repülőtere is, tehát még elméletileg sem tud bárhová eljutni, Q.E.D.

Ráadásul, más repülőkhöz összehasonlítva egy ekranoplán sokkal gazdaságosabb működtetése során és sokkal nagyobb súlyt is tud hordozni – így a „kaszpi-szörny” 544 tonna súllyal tudott a levegőbe emelkedni, ami akkor minden rekordot megdöntött. Ezt csak az 1988-ban megjelenő szintén szovjet An-225-ös tudta meghaladni.

Pontosítsunk! Felszállósúlybantömegben a Mrija (640 tonna) valóban veri a szörnyet (540 tonna), de a hasznos teherben (250 tonna) nagyjából egyformák, gazdaságosságban pedig a nyomába sem ér. Hasznos teher tekintetében az Airbus A380 még gyengébb (80 tonna, persze nem a még meg sem épített cargo változat).

UPDATE: a Boeing 747 most tart 450 tonna tájékán.

Az ekranoplánok kifejlesztésének a programját az 1960-as évek elején fogadták el Szovjetunióban, és legfőképpen kizárólag a haditengerészet számára készült. A projektet az Alekszejev által vezetett Központi Tervező Iroda kapta meg. Alekszejev repülő-hajója 1965-ben készült el, és 1966-ban szállt fel először kísérleti repülésre. A szovjet állampolgárok még évtizedekig semmit sem tudtak a létezéséről, ám az angol-amerikai hírszerzés már a '60as évek végén képeket tudott készíteni róla, sőt, az információ kiszivárgott és egy angol magazin publikálta a tudomására jutott információkat. Akkoriban az első „ekranoplánt” a Kaszpi-tengeren tesztelték, így a hírszerzés a képek alapján „Kaszpi-szörnynek” titulálta, és a név rajta maradt. Ebben egyébként a nyugati hírszerzés kisebb tévedése is benne volt: a gép orrán két betű szerepelt – "K.M.", amit tévesen „kaszpi-monstrum”-nak fordították, ám valójában a kódneve, „Hajó-Makett” („korabl-makett”) volt. (Maket oroszul egy té. Корабль-макет.)

Hogy a manóban akartak volna „lefordítani” két betűt? Egyszerűen ezt a nevet adták neki a КМ felrat alapján, Kaspian (Sea), mert a Kaszpi-tengernél tűnt fel, Monster, mert rettenetesen nagy volt.

A „kaszpi-szörny” 4-14 méteres magasságban repült a víz felett, a szárnyfesz 37 méter, hosszúsága 92 méter. Elől 8 egyenként tíz tonnás sugárhajtóműve volt, de a teljesítményük leginkább csak az indulásnál kellett. Hátul a gépen még két motor foglalt helyet.

Motor, ja.  Az HAJTÓMŰ, b+. „Helyet foglalni” meg a fizető utasok szoktak, vagy a nézők a színházban.

A felszín felett repülés közben a gép annyira stabil volt – derül ki a szemtanúk visszaemlékezéseiből, hogy a bemutató kísérletek közben néha leállították az összes motort, de a gép követve a felszín változásait még tovább tudott szállni néhány méterrel fölötte.

Ezt bármi utána csinálja, aminek merev szárnya van, autorotációval még egy helikopter is kicsit, szóval a NATO nem ettől fosta össze magát.

A legtöbb technológia, amelyet Alekszejev kifejlesztett máig szigorúan titkos.
1972-ben készült el az első, hadrendbe állított ekranoplan, az „Orljonok” („Sasfióka”). Ez ugyan kisebb és könnyebb volt a „kaszpi-szörnynél”, azonban 2000 méterig tudott felemelkedni a levegőbe és 200 felfegyverzett gyalogos vagy két harckocsi szállítására volt képes.

Lószart, mama. Az Orljonoknak pont olyan kis tukacs szárnyai voltak, mint a KM-nek. Nem emelkedett az azokkal sehova, és ezt az angol nyelvű Wikipédia oldala is rosszul írja. Valószínűleg a Berijev-Bartini VVA-14-gyel keverik össze, na az tényleg egy hibrid volt, helyből felszálló repülőgép és ekranoplán keveréke, a zsenit és az őrültet elválasztó, nanocső-széles vonal tökéletes demonstrátora. De AZ tényleg repült repülőgép-módra is. Róla talán majd máskor.


A Berijev-Bartini VVA-14. Nem vicc, ez a cucc tényleg a levegőbe emelkedett.

Összesen öt darab készült el ebből a modellből, azonban 1984-ben a Szovjetunió védelmi miniszterének, Dmitrij Usztinovnak (Usztyinov) a halálával a programot leállították. A megmaradt gépek szétszerelt állapotban jelenleg a kaszpijszki katonai bázison vannak, az egyik pedig haditengerészeti múzeumban.

Ugye-ugye, szétszerelt és nem szétesett.

A projekt teljes lezárása előtt azonban még egy modell készült el és emelkedett 1987-ben a levegőbe – az első rakétahordozó ekranoplan, kódnevén „Luny", amelyen haláláig szintén Alekszejev dolgozott. Elődeivel ellentétben ez a repülőgép már erős viharban, akár 4-6 méter magas hullámok mellett is tudott repülni, és hat rakétát hordozott a gép tetején. A sikeres kísérletek után a gépet 1990-ben állították hadrendbe, ám éppen rosszkor: a Szovjetunió szétesett, és már senkinek sem kellett: „Lunyt” a kaszpijszki bázisra szállították, ahol azóta is rozsdásodik.


A Luny akcióban. Na ez az, amitől a Nyugatnak teleszaladt a gatyesza.

Most azonban úgy néz ki, hogy Oroszország ismét belépett a ringbe, és feléleszti a régi, ígéretes programjait. A hadsereg számára valóban hatalmas potenciál lapult az ekranoplan-projektben, hiszen egy ilyen amőba-repülő segítségével könnyebben – és legfőképpen sokkal gyorsabban – lehet csapatokat mozgósítani.

Mi a szent szar az az „amőba-repülő”? Arra gondolni sem merek, hogy az amphibian-t fordította valaki amőbának (amoeba). Ajánlom még a finom distinkció tételét a mozgósítás és a mozgatás közé

Ebben pedig nem merül ki a hadászati előnyök sora: mivel alacsonyan szállnak, gyakorlatilag észrevehetetlenek a radar számára, ugyanakkor hatástalanok ellenük a tengeri aknák. Nem elhanyagolható azonban a polgári jelentőségük sem – a közlekedésben rövidebb utazási időt lehet majd elérni, mentési munkálatoknál pedig egyszerűen felbecsülhetetlenek lehetnének.

Az ekranoplánok felélesztéséről még 2007-ben beszélt az akkori orosz védelmi miniszter, Szergej Ivanov, de három évnek kellett hozzá eltelnie, hogy valóban elkészült a megfelelő program. Az állami megrendelést ismét a Nyizsnyij Novgorodban székelő „Alekszejev Központi Tervező Irodája” kapta (maga Alekszejev már 1980-ban elhunyt). A médiába kiszivárgott hírek szerint 2010-2011-ben indul az első, előkészítési-kutató fázis, majd 2012-ben kezdenek bele az új ekranoplán prototípusának a megteremtésébe.

Újabban egyébként az Egyesült Államok is próbálja behozni a lemaradását az ekranoplánok terén. A '90-es években, tehát azután, hogy az oroszok lezárták az ígéretes projektet, az amerikai kongresszus egy speciális bizottságot hozott létre az ekranoplánok kifejlesztéséért. Mivel az oroszok elől jártak ezekben a technológiákban – ám éppen gazdasági és politikai válsággal küzdtek – sikerült megegyezniük az orosz kormánnyal arról, hogy bemutatót tartanak nekik az addigi fejlesztésekről. Kétszázezer dollárért amerikai delegáció Kaszpijszkbe látogatott, ahol bemutatták nekik az egyik „Orljonok” gépet, sőt, csinálhattak minderről fényképeket és filmezhettek is.

2004-ben az amerikai Boeing vállalat jelentette be, hogy úgy nevezett „Pelican” projektbe kezd – a tervek szerint a világ legnagyobb ekranoplánját kívánják megépíteni. Fesztávolsága 152 méteres lesz, hossza 122 méter. Egy ilyen gép a strateg.ru orosz lap szerint 1280 tonna súly szállítására és 16 ezer km-es távolság megtételére lesz képes.

Jó is, hogy vége a szövegnek, egyre gyengébb a fordítás.

Meglátjuk mit tudnak lépni majd az oroszok az új program indulásával, hiszen mind technológiai mind tapasztalati előnyök az ekranoplánok terén egyelőre az ő oldalukon vannak.

Már a magyar helyesírás sem megy… Azért bátor dolog volt úgy fordítani, hogy se angolul nem tudunk, se a technikát nem értjük, se általános politikai ismereteink sincsenek.

Innen folytatom.

Folytatás: In medias res

15 komment

Címkék: internet tudomány história katonaság repülőgép járművek vazze!


A bejegyzés trackback címe:

https://route66.blog.hu/api/trackback/id/tr12217872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ugyandehogy (törölt) 2010.08.13. 12:03:45

légyszi, magyarázd el egy nagyon hozzá nem értő leánynak, hogy most akkor hogyan van ez.
mi ebben a nagy szám? hiszen csak vízen megy. mire akarták használni? hogyan működik? mi köze a lopakodóhoz, vagy az amerikai filmekben látható nagy propelleres kishajókhoz (amivel a mocsarakon mennek). utóbbiaknak lenne szárnyuk, ugyanezt tudnák (technikailag)?
léccilécci:)

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2010.08.13. 12:11:29

@Babette_: ez lesz a második rész témája. Ez volt az analízis, az a szintézis. :-)) A lényeg az, hogy a párnahatást kihasználva nagyon takarékosan tudunk haladni, azaz a jármű a rendelkezésre álló tüzelőanyaggal nagyon messzire jut (akár át az óceánon), nagyon gyorsan és a kis magasság miatt nagyon nehezen észlelhetően. Vagyis, mire a jenkik észbe kapnak, már kilőtt hat rukettát, kirakott két tankot vagy kétszáz davajgitáros Ivánt Malibu vagy Key West kies fövenyére. Ezt meg a jenkik nem annyira szerették volna. :-)

Ugyandehogy (törölt) 2010.08.13. 12:33:46

@ZöPö (inda): alig várom a szintézist:)

szóval a kaszpiról elvonatozza a cuccot az északira, ott megkerüli a fél világot és szépen átmegy az (egyik) óceánon?
mitől gyors mozgósítás ez?
nem néztem térképet:D

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2010.08.13. 12:46:26

@Babette_: az nincs benne a leírásában, hogy csak Mahacskalából indulhat. :-) Különben is, a Kaszpi-tengerről (tóról) nemigen tudna kijönni. Ott kísérleteztek vele, mert ott tudták a legjobban eldugni a kíváncsi szemek elől (legalább is így gondolták). De ha mondjuk a Szahalin-félszigettől vagy Murmanszkból, Arhangelszkből indul, az kínos lett volna.

Ugyandehogy (törölt) 2010.08.13. 13:13:37

@ZöPö (inda): ja, hát azért írtam, hogy elvonatozzák:D

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2010.08.13. 13:35:01

@Babette_: a "rakomány" sem csak onnan indulhat, sőt.

Lxxxx 2010.08.13. 15:21:43

Halihó!
Én valahogy nem érzem úgy, hogy bármit is hozzátettél volna az eredeti cikkhez némi szőrszálhasogatáson és hőbörgésen kívül. Sőt, még összeollóznod sem kellett egy cikket, megtették helyetted...

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2010.08.13. 16:02:58

@Lxxxx: halihó, kedves Lxxxx!

Nem vagyunk egyformák. Téged valahogy nem zavar, ha egy tudományos-technikai és politikai szálakkal átszőtt cikk fordítója nem ismeri a témát és egy középiskolai angol házi feladat szintjén összecsap valamit, tele tévedésekkel és félrefordításokkal. Ha valaki ezeket szóvá teszi, az szerinted szőrszálhasogatás és hőbörgés.

Ehhez valóban nem kívánok semmit hozzátenni. :-)

Abban igazad van, hogy az ekranoplán-témához nem tettem hozzá semmit. Felhívom a szíves figyelmed a címben jelzett egyes sorszáma (szerintem jelzi, hogy lesz legalább egy kettes), és az "innen folytatom" kitételre a szöveg alján. Remélem, előbb-utóbb sikerül értelmezned.

Köszönöm. :-)

Vgyuri · http://www.compumap.hu/vargagy 2010.08.14. 15:53:29

@ZöPö (inda): Ki tud jönni a Volgán, onnan mindenféle csatornákon-folyókon át egész a Balti tengerig, onnan meg már övé a világ. Csak a forgalmat kell előle elterelni a szűkebb szakaszokon.

giraff 2010.08.15. 22:52:32

@ZöPö (inda): Ha valaki nem bolondja a technikának, annak a polimer műanyag, az acél vas, a vasúti keresztalj az beton talpfa (!), a repülő kanyarodik az ekranoplán meg egy vízi amőba. Nincs ezzel semmi baj, a nagyközönségnek elég érthető meg érdekes a cikk így is, mi meg úgyis megcsámcsogjuk magunknak és lelkendezünk ha valaki ért hozzá és kijavítja. Ettől még örülök neki hogy az index lehoz ilyeneket is két érdekfeszítő brit tudósos cikk között, a legtöbb mainstream magazin nemhogy nem ért ahhoz amit a tudomány rovatban lehoz, de még csak nem is írnak egyáltalán érintőlegesen se semmi érdekesről. Csak hogy mari néninek háromlábú kacsája született, meg hogy a csecsemők mégsem szeretik annyira a répalevet.

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2010.08.16. 08:18:59

@giraff: az a baj, hogy az éppen érintett terület bolondjai MINDIG megtalálnak, a legelső naptól kezdve ("Piggyback úr" c. írásom). Még a jobbik eset, ha valami zárt levlistán zavarnak vissza az anyámba, mert héjának neveztem a szalagos álölyvet ("Harris kapitány, a ferihegyi csőrmester"), de a legtöbbször itt randalíroznának, ha hagynám... :-/

P.S.: léccilécci, ne vedd el a kenyeremet, a Lunyt a Googlemapsben a poszt második részében szeretném elsütni, egy "találd meg az ekranoplánt!" játék keretében. :-))) (Ezért töröltem az utolsó kommentedet.)

giraff 2010.08.16. 16:52:49

hát nézd, startpisztoly előtt teljesítettem a távot, elnézem ha diszkvalifikálsz érte :o)

sajnos eszembe jutott felnyomni a fórumra is, ottani örömödet már tolmácsoltad...

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2010.08.16. 17:10:11

@giraff: sebaj. Több is veszett Mohácsnál. :-)

David Bowman 2018.10.09. 16:22:32

@ZöPö_: Volt amelyik 6000m magasan is tudott repülni valami 500 Km/óval.

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2018.10.09. 18:20:37

@David Bowman: Igen. A Berijev-Bartini VVA-14, ott van, amiről írtam a posztban.

De sem KM, sem a Luny, sem az Orljonok nem rendelkezett elegendő szárnyfelülettel a "valódi" repüléshez (nem erre tervezték őket). Ezt az amik már az első műhold-felvételekről kiszúrták.