Utolsó hozzászólások

Címkék

Címkefelhő

Kapcsolat

Engedély

Creative Commons Licenc

2008.08.13. 13:13 ZöPö

A magyar, a román, a cigány meg a török

Az Index Törzsasztalon llamada-reloaded érdekes kis részletet fordított a Tu-134 főkonstruktőrének, L. L. Szeljakovnak a repülésbiztonságról szóló könyvéből.

Nagyon röviden a szomorú tények: a Malév HA-LBC lajstromjelű Tu-134-ese, 1977. szeptember 21-én, útban Isztambulból Bukarestbe, a leszállás előtt a földhöz csapódott és megsemmisült. Életét vesztette a teljes, nyolcfős személyzet és a 45 utas közül 21. A baleset oka egyértelműen a pilóta figyelmetlensége volt.

Vérszagra gyűlő éji vadak fényképeket és további részleteket találnak az esetről itt vagy itt.

Amit most megosztanék veletek, az az Emberi Tényező. Ami túlmutat a tragédián.

A magyar személyzet a leszállás előtti percekben az új maléves formaruháról beszélgetett, a pilóta figyelmét ez a csevely vonta el az alapgázon járó hajtóművekkel gyorsan süllyedő gép vezetésétől. A személyzetből egyébként kizárólag a balesetért amúgy nem felelős navigátor volt a Malév alkalmazottja, a többiek a Kormányőrség tagjai voltak. (A kormánygépek személyzete rendszeresen repült Malév járatokon.)

Nicolae Ceauşescu, a Kárpátok Titánja helikopterén a baleset helyszínére repült, körülnézett, majd így sürgönyzött Kádár Jánosnak: „A hős személyzet végsőkig küzdött az utasok életéért. A szovjet technika a bűnös!” (Minek ezután bármiféle további vizsgálat?)

A személyzet tagjainak holttestét hazaszállították (ami a nemzetközi előírások durva megszegése) és poszthumusz előléptetésük mellett hősöknek kijáró temetést kaptak. A magyar résztvevők minden lehetséges eszközzel próbálták elodázni és a valós okokról elterelni a vizsgálatot.

A két orrkerék egyikét és a bal oldali futószár négy kerekéből kettőt nem találtak meg a baleset helyszínén. Később kiderült, hogy a helyszínen cigányok gyűjtögettek, a roncsok egy részét ők hordták haza.

Nem csak a gép alkatrészei, hanem az utasok sem voltak mind fellelhetők. Egy török utas, aki Isztambulban jól dokumentáltan felszállt a gépre, sem az elhunytak, sem a túlélők listáján nem szerepelt. Csak napok múlva derült ki, hogy egyszerűen fogta a kézitáskáját és kisétált a gép egyben maradt részéből. Kiment a főútra, ahol autóbuszra szállt és elutazott Bukarestbe. Az eltelt néhány napban elintézte a dolgát Bukarestben, majd megjelent a Malév kirendeltségén és követelte az Isztambulba való visszautaztatását.

1 komment

Címkék: história repülőgép


A bejegyzés trackback címe:

https://route66.blog.hu/api/trackback/id/tr96614178

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Herb · http://herb.vorbis.hu 2008.08.13. 20:27:21

A török, a hős, az ördög meg az önző, ősz főcsősz jött Gödről, vörös nőt dögönyözött ötször.