Utolsó hozzászólások

  • ZöPö_: @David Bowman: Igen. A Berijev-Bartini VVA-14, ott van, amiről írtam a posztban. De sem KM, sem a... (2018.10.09. 18:20) Nagy ekranoplán poszt, 1.: Így írtok ti
  • David Bowman: @ZöPö_: Volt amelyik 6000m magasan is tudott repülni valami 500 Km/óval. (2018.10.09. 16:22) Nagy ekranoplán poszt, 1.: Így írtok ti
  • City Mouse: index.hu/belfold/2017/01/19/titokban_temettek_el_az_egykor_rettegett_elso_titkart_szegeden/ (2017.01.19. 11:07) Zadorov története
  • ZöPö_: @WLaci: bocs, nem válaszoltam neked. Tegnap kicsit(?) zaklatott voltam, a f*szbúkon is ment ez a c... (2016.05.18. 20:59) Puncsfagyi mellszőrrel
  • Petya7210: @ZöPö_: El fogadom. De ne mond már meg azt is, hogy hogy beszéljek, meg milyen az igényszintem. XD... (2016.05.18. 16:24) Puncsfagyi mellszőrrel
  • Utolsó 20

Címkék

Címkefelhő

Kapcsolat

Engedély

Creative Commons Licenc

2008.04.04. 21:33 ZöPö

Fény és árnyék a füredi Brázay-villában

(Z. Karkovány Judit - Zoltai Péter)

A VILLA

 A Brázay-villa Arácson 1938-1948 között volt az iparmágnás Brázay Zoltán nyaralója. A könnyen megközelíthető, ugyanakkor a parkját övező magas kőkerítéssel a kíváncsi szemek elől jól elrejtett objektum az államosítás után három évtizedre exkluzív pártüdülő lett. Az elmúlt húsz évben Csipkerózsika-álmot aludt: az állam vagyonaként gondosan őrzött – amúgy üres – épület lezárva, körülötte a hajdanvolt virágzó kertgazdaság felparcellázva, beépítve. Egykor országos hírű parkjának néhány fája dacol még az idővel, a szőlőtőkék helyén már csak az üdülőnek kötelező, egyszerű gyep.
Brázay Zoltán (1875 – 1951) gyermekkora óta ismerte és szerette a Balatont, évtizedeken át visszatérő vendég volt Füreden a család. Az 1919-es proletárdiktatúra hónapjait is a Huray-házban és a füredi szőlőkben vészelték át. 1938-ban fogott hozzá Balaton-parti otthona megteremtéséhez, az érdeklődők néhány év múlva már csodájára jártak a villájának és mintagazdaságának. A kései Bauhaus-stílusban épült villa víz- és villanyvezetékei, központifűtés-rendszere mind a legkorszerűbb tervek szerint készültek. Az építkezésnek és a modernizálásnak a község is hasznát látta: Brázay saját költségén építtette ki a Füredtől a birtokáig vezető másfél kilométeres utat, 1940-ben pedig a víz- és csatornahálózatot ugyancsak a vele kötött szerződés alapján vezették el Arácsig. 1941-ben a Balatoni Kurírban Tábori Kornél a legnagyobb elismerés szavaival mutatta be a villát: „ez a Balaton mai architektúrájának legszebb alkotása”.(Nevezetes balatoniak. Brázay Zoltán. Balatoni Kurír 1941. november 13.) Aligha túlzott: a húsz éve magára hagyott épület, elvadult kertje közepén, évtizedek hányattatásai után, pártüdülő korában hozzátoldott részei ellenére is imponáló építészeti alkotás. „Főúri kastélynak is nevezhetnénk, ahogy ott áll hatalmasan és előkelően”, írta róla 1943-ban egy másik riporter, akit sajnos tévútra vezetett a lelkesedés. (Mozi Ujság, 1943. IX.8. – IX.14.) A Brázay-villa egyedülálló szépségének, hatásának éppen puritán egyszerűsége a titka, építtetőjének nem volt szüksége hatalmas bástyákra, cifra tornyokra és arany cirádákra; ez a ház egy huszadik századi polgár otthonának épült, igaz, az ország egyik első, gazdag polgáráénak.
Eredeti környezete annakidején különleges aurát vont köré: nyugatról, a falu felől dús lombú fák takarták, északi oldalán fenyőfa-liget, ez alatt ötezer növényből összeállított sziklakert, a déli oldalon rózsalugasok és orchidea-különlegességeiről elhíresült üvegházak voltak. A déli homlokzaton végighúzódó erkélyről a Balatonra és Tihanyra nyílott a panoráma.
 

Ezt még ugyanígy látta Brázay is
 
 A szőlőültetvény sorai a tóig húzódtak; 1948-ig az egész partszakasz – vitorlás-kikötővel természetesen – a birtokhoz tartozott.
Az Édenkert megteremtéséhez paradox módon a háború is hozzásegített. Máthé János, kora európai hírű kertésze Belgium 1940-es német lerohanása után hazakényszerült Magyarországra, s felesége szűkebb pátriájában, Balatonfüreden telepedett le. A kisujjában voltak a szakma fortélyai, és nagy ambícióval kereste a lehetőséget, hogy itthon is megmutathassa, mit tud. A minőségérzékéről híres Brázay pedig megengedhette magának, hogy főkertésze elképzeléseihez biztosítsa az anyagi fedezetet. (Máthé még a talajjavításhoz szerződtetett kubikusokat is maga választotta ki, és az átlagosnál magasabb munkabért is kiharcolta számukra.)
 Máthé János tervei alapján kialakították a vízelvezető- és öntözőrendszert, a talajjavítás eredményeként pedig az addig értéktelennek tartott, vizenyős tóparti területek is termővé váltak. „Ilyen sokirányú és sokhasznú gazdaság, amelyet a Brázay-birtokon kialakítottam, akkor még kevés volt hazánkban. Híre, különleges növényei és terményei eljutottak az ország sok helyére. A kertgazdaság – tájalakító hatása mellett – tulajdonosának is meghozta befektetett tőkéje hasznát”, összegzi önéletrajzi kötetében Máthé az eredményeket.(Máthé János: Egy világjáró kertjei. Mezőgazdasági Kiadó, 1987. 185. old.)
Nem tudjuk, ismerte-e Brázay Zoltán a francia felvilágosodás híres művét, Voltaire Candide-ját. Ismerhette, több nyelvet beszélő, művelt ember lévén; a füredi dolgozószobájához többezer kötetes könyvtár is hozzátartozott. Azt bizonyosan tudta, amit végső tanulságként a bölcs török fogalmaz meg a regényben: a jólét és a gazdagság megteremtéséhez nincs szükség hatalmas birtokra, a kerteket kell jól megművelni. Brázay 64 holdas kertgazdaságának 1941-ben két és fél millió pengő volt az éves bevétele, s ebből 210 ezer pengő a tiszta nyereség.
1943-ban filmet forgattak az arácsi villában. A Fény és árnyék rendezője, Tüdős Klára jelmez- és divattervezői sikerei után filmrendezőként is ki akarta próbálni magát. Férje, Zsindely Ferenc kereskedelmi és közlekedési miniszter lévén sem anyagi, sem más akadálya nem volt a kívánságnak. Nem lehet eldönteni, miért kölcsönözte Brázay a híres villát és a parkot „eredeti színhelyül” Tüdős Klárának. Szívességből, a két család régi keletű barátsága okán? Vagy hasznot is hajtott a dolog? (A filmgyártás már igen jó üzlet volt akkoriban.) Vagy egyszerűen nem tudott ellenállni a gondolatnak, hogy büszkeségét a filmművészet eszközeivel megörökítve is lássa?
 
Fölvillannak a Balatoni sellők is, a carrarai márvány szökőkút, amely ma a Tagore sétányt ékesíti.
 

A díszkutat eredetileg ide készíttette Brázay
 

Néhány éve a Tagore sétányt ékesíti
 

A főalak arca nem véletlenül ismerős
 

Segítek: Ingrid Bergman
 
Két kitűnő operatőr, Eiben István és Makay Árpád remekelt az – akkoriban még kevéssé megszokott – külső felvételekkel. A napfényes Balaton, a telihold varázsolta aranyhíd, a kihalt őszi sétányon hulló falevelek a lírai hatást, a képek érzelmi erejét erősítették; a viharos tóról készült drámai szépségű felvételek a szereplők életének tragikus fordulatát készítették elő.
1944 őszén a Brázay család elhagyta a villát, csak Máthéék maradtak a Mikes Kelemen utcában. Szolgálati lakásukat nekik is el kellett hagyniuk, a front közeledtével a part menti épületeket kiürítették. A melléképületek pincéibe költöztek le, akárcsak a Füredre internált francia hadifoglyok, akik korábban mezőgazdasági munkásként kerültek a kertészetbe. Amikor a nyilasok elrendelték a franciák összeszedését, ők is a pincékben – padláson húzták meg magukat. A bujkálókat Máthé Jánoson kívül Ránzay Ágostonné Adi néni segítette, jóllehet a rejtegetők fejére is statárium volt kihirdetve. Máthé a franciákat kereső csendőröknek azt mondta: megszöktek, rég nincsenek a birtokon. Állítását szerencsére nem ellenőrizték, a villában nem razziáztak, talán a távollévő házigazda, Brázay iránti tiszteletből.
Brázay Zoltán fia, Brázay László 1949-ben hagyta el Magyarországot, Argentínába, majd Brazíliába ment, ott élte le életét. 1993-ban járt itthon, a villát is megtekintette, de csak kívülről. „Brázay-villa? Ugyan! Ez a Grósz Károly nyaralója!” – küldték el a kapuból az őrök. Pedig akkor már a pártfőtitkár sem Füreden nyaralt.    
 
2008. április 1-ig azt reméltük, hogy különleges érték rejtőzik a villa falai mögött. A művészetpártoló Brázay Zoltánt műgyűjtőként is elismerték. Tábori Kornél már említett cikke szerint hetvennél is több értékes festmény volt a birtokában; felsorolásukból úgy tűnik, főleg a 18-19. századi mesterek képeit vásárolta, kortárs, élő festő nem szerepel a listán. A füredi mester, Protiwinsky Ferenc 1934-ben tért haza Münchenből, ahol az európai hírű Akadémia növendékeként kezdte pályafutását, s ahol élete legnagyobb művészi sikereit aratta. Brázay Zoltán tőle sem képet vásárolt, hanem egy freskót rendelt az emeletre vezető lépcső fordulójának falára. Protiwinsky a reformkori Füredet elevenítette meg a freskón: a jellegzetes épületeket és a korabeli fürdőélet – korhű öltözetű – szereplőit.
A műgyűjtemény háború utáni sorsa ismeretlen, a freskóé április elseje óta ismert. Az exkluzív pártüdülővé átalakuló villa faláról eltüntetni parancsolták, mondván: „az úri Balatonfüred látványa zavarja az új tulajdonosokat”. Egészen 2008. április elsejéig azt reméltük, hogy a freskó eltűnt ugyan, de nem veszett el, még előkerülhet. Az ötvenes években nemegyszer megtörtént, hogy a „24 óra alatt eltüntetendő!” műalkotásokat a jóérzésű és művelt szakemberek nem semmisítették meg, hanem fallal és vakolatréteggel eltakarták. Édesanyám Protiwinskyről szóló monográfiája írásakor Elek Miklóssal, a Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével és Fazekas Gyöngyi restaurátorral bejutott a lezárt épületbe. A szakember a hajdani szemtanúk által megjelölt falrészen öt helyen megbontotta a tapétát; festmény nyomait sehol sem találta. Nekik akkor falbontásra nem szólt az engedélyük, de meggyőződésünk volt, hogy a freskó ott van, s egyszer előkerül. Olyan műalkotás tulajdonosává válhatna ezzel Füred, amilyen sehol másutt nem található a Balaton mellett.
Sajnos nem így alakult. Három nappal ezelőtt, immár jóval erősebb kutatási felhatalmazással ismét bejutottunk az épületbe. A restaurátor és egy kőműves szakmai irányításával több falat megbontottunk, találtunk rég elfalazott ajtókat és kémény-kürtőket, de falfestménynek nyomát sem leltük. Protiwinsky Ferenc freskója tehát a jelek, pontosabban a jelek hiánya szerint, ötven évvel ezelőtt végleg elveszett.
 

A FILM

 Régóta foglalkoztatja a füredieket és a fürdővendégeket egyaránt, vajon mi célt szolgált az az oszlop, amelynek a jég nyomásától ferdére dőlt beton alapzata az arácsi öböl szélén emelkedik ki a Bala­tonból. A Pécsett élő Őriné Brázay Margittól megtud­tuk, hogy a tervek szerint Szűz Mária szoborral díszítendő emlékművet a jórészt a Brázay-birtokon forgatott Fény és árnyék című film ihletésére emelték volna, de csak az alapozásig jutottak, a háború megakadályozta a befejezést.
 

Az oszlop 2006 nyarán, fürdőzőkkel
 
Tüdős Klára (1895-1980); ruha- és jelmeztervező, a film- és színházi rendező, népművészeti kutató, A Győrffy István Kollégium támogatója, az Országos Református Nőszövetség szervezője. A II. világháború alatt férjével, dr. Zsindely Ferenccel, aki az 1940-es évek ele­jén kereskedelmi és közlekedési miniszter volt, Budapesten többszáz menekültnek nyújtottak segítséget) 

 A film rendezőjének jó sorsa és társadalmi pozíciója lehe­tővé tette, hogy 1943-ban filmesként is kipróbálja ma­gát. Módjában állt a kor legjobb magyar szakembere­it maga köré gyűjteni; a műtermi felvételek operatőre Eiben István lett, a külső felvételeket Makay Árpádra bízta. Makay később így emlékezett hármójuk mun­kájára: „Eiben Istvánnal kiegészítettük egymást. (...) Közös vágyunk volt, hogy ami szépet vizuálisan meg lehet csinálni, megtegyük. Tüdős Klára tudta ponto­san, hogy mit akar, de nem tudta megvalósítani, ehhez segítség kellett. Összegződtek a filmben a tehetségek. Akkoriban, a műtermi felvételek dömpingjében ritka kívánság volt az eredeti külsőkhöz való ragaszkodás. A filmzene-szerző Vincze Ottó is a szakma elitjéhez tartozott, ő a filmben debütáló Nagykovácsi Ilona énekszámainak sikerét biztosította. Az egyik kritikusa által „pregnáns, ellenpontos lélektani drámának” ne­vezett történetet a rendezőnő, Tüdős Klára maga írta, a forgatókönyvet viszont ismét szakember: Manninger János jegyzi. A három főszereplőből kettő ismert, „befutott” színész: Bulla Elma (30) és Ajtay Andor (40), a harmadik, Nagykovácsi Ilona (34) a Fény és árnyék­ban kapta első, tehetségéhez méltó feladatát. Filmforgatás közben egy riporter az iránt érdeklődött Bulla Elmától, mi­lyen fajta szerepet játszik ezúttal. „Egy asszonyt, akit Isten tudja miért, de elhagynak. Azt hiszem, engem hagynak el a legtöbbet Magyarországon” – válaszolta „beskatulyázásán” mosolyogva a művésznő. A rendező a szerepet eredetileg Bajor Gizinek szánta, ő azonban nem vállalta el; úgy gondolta, hogy színpadon elbűvölő, sajátos varázsa a mozivásznon nem érvényesül igazán.
 
Kattints ide: A film szinopszisa
 
Nehéz ma már képet alkotnunk arról, hogyan fogad­ta a közönség a Fény és árnyékot. Az 1943. december 22-i, fényes külsőségek között megtartott bemutató után egy évig játszották a pesti mozikban, műsoron volt még 1944 decemberében is. A főváros körül las­san bezárult addigra az ostromgyűrű. Hány embert érdekelt az avíttan romantikus, helyenként egyenesen giccsbe hajló mese, amely ráadásul szigorú didaktiká­val hangsúlyozta az erkölcsi tanulságot? A fekete-fe­hér sematizmussal ábrázolt jellemekbe a kiváló színé­szek sem tudtak életet lehelni. Ugyan megragadta-e a nézőket a „szegény gazdagok” könnyes-bús története a háború hatodik évében?
A sznobokat mindenesetre magával ragadta az, hogy az – egyébként tévesen! – elsőnek gondolt rendezőnő ráadásul „kegyelmes asszony”. Némely riporter ámuldozva állapította meg, hogy munka közben „overallt is megszégyenítő egyszerű öltözetben osztogatja halk, biztos utasításait”, s az étteremben hasonló módon „olyan, mint rendezés közben: ember.” (Gyimesi Kásás Ernő: Szemközt az első magyar rendezőnővel. Magyar Film, V. évfolyam 52. szám.)
A füredieket a Balaton-parti forgatás hozta lázba. A Mozi Ujság helyszíni tudósításából idézünk: „Már előtte való nap a csendes fürdőtelep csupa iz­galom. A kis liftes boy a szállodában sóhajtva mondja reggel: – Jaj, csak rá tudnék kéreckedni arra a filmre valahogy egy percre! – és belepirul a vágyba. Nem tudni biztosat, hol vannak, tegnap Tihanyban forgattak – jön a hír –, de ma már eljöttek onnan. – Senki se látja őket délig. Aztán felbukkannak, és a Brázay villában kezdenek dolgozni.  Ez a villa Füred egyik büszkesége. Főúri kastélynak is bátran nevezhetnénk, ahogy ott áll hatalmasan és előkelően a híres gyümölcs- és virágkertészet köze­pén. Ez a kert most valóságos filmstúdióvá változott. A teraszon a fehér madeira-ruhás Nagykovácsi Ilonát sminkelik. A füvön pedig nyersselyem overallban ott ül a rendező: Zsindelyné kegyelmes asszony. Egy bo­kor mögül filmfelvevőgép lencséje kandikál ki, hir­telen izgalom támad a rendező hadseregben, csendre intenek mindenkit. (...) A kertben új felvételhez ké­szülődnek, és most valljuk be őszintén, ki is dobnak bennünket.” (Mozi Ujság, 1943. IX. 8. — IX. 14.)
Az USA-ban élő Brázay Doris ötven évvel később így idézi föl az emlékeket: „Én játszottam a Fény és árnyék című filmben nyolc éves koromban, így még emlékszem mindenre. Például, hogy nagyon csodáltuk Tüdős Klárát hosszú, fehér, selyem nadrágruhájában. Sajnos úgy hagytuk el Magyarországot, hogy minden ott maradt. Ez az egyetlen fénykép (t. i. egy vetítésre szóló meghívón lévő), ami megvan. Én vagyok rajta és Hegyi Péter, a filmöcsém. Ha jól emlékszem, ez a kép jelent meg szegény Bulla Elmának a hullá­mokban, miután belefulladtunk a Balatonba”. Édesanyja, Brázay Zoltánné hozzátette: „Doris lányom vá­ratlanul került a filmbe, mert az eredeti szereplő nem volt diszponálva. Minden előkészület nélkül abban a kis „dirndl-ben”, amiben reggel fel lett öltöztetve.” ( Levél; kelt USA, Jericho 1993. május 7-én. Közre adja Dizseri Eszter Zsindelyné Tüdős Kláráról írott könyvében, 77. old. Kálvin János Kiadó, Budapest, 1994.)
 Hogy a kis liftes fiúnak sikerült-e „rákéreckedni a filmre, ma már aligha állapítható meg. Az árvákat azonban füredi gyerekek játszották, sajnos, a stáblista az ő nevüket sem örökítette meg.
A parádés bemutató után két héttel egy másik „ke­gyelmes asszony”, a Horthy családdal szoros rokoni kapcsolatban álló Edelsheim Gyulai Ella írt kritikát a Fény és árnyékról. Tapintatos visszafogottsággal bírálta a jellemábrázolást, a színészi alakításokat, de fenntartás nélkül dicsérte a technikai megoldásokat és a műben megfogalmazódó „magasabb eszmei igazsá­got”. „Tüdős Klára, a film írója és rendezője egy ma­gasabb eszmei igazságért írta történetét. Mégis vitába szállnék vele, mert nem tudom elképzelni, hogy vannak ilyen tökéletesen jó és tökéletesen rossz emberek a világon. A jellemfestésnek ez a Jókaira emlékeztető módszere arra vall, hogy a nagyszerű írónő az erkölcsi tanulságra fektette a fősúlyt. Énünk kettősségében a jó és rossz örök harcot folytat egymás ellen. Tüdős Klá­ra nem választotta ezt a kompromisszumos karaktert, hanem két női főszereplőjének vállára olyan feladatot bízott, amivel nehéz megbirkózni. (...) Írói elképze­léseivel lehet vitatkozni, de rendezői magasabbren­dűségét mindenkinek el kell ismerni, aki ezt a filmet látta.(...) Filmtechnikai szempontból tökéletes munka (...) különösen a balatoni viharról készített felvételek drámai szépségűek.” (Film, Színház, Irodalom 1944. január 6-12.)
„A vihar-jelenetnek dramaturgiai funkciója volt”, hangsúlyozta a már idézett visszaemléke­zésében az operatőr, Makay Árpád is. Tegyük hozzá: az akkoriban még kevéssé megszokott külső felvéte­lek, a napfényes, szelíd Balaton, a telihold varázsolta aranyhíd, a kihalt őszi sétány hulló levelű fái a film más részeiben a lírai hatást, az emlékképek érzelmi erejét erősítették. Eiben és Makay felvételei magát a Brázay-villát is főszereplővé emelik, szimbolikus je­lentéssel ruházzák fel. Az épület akkor még karakteresebben uralta a dombtetőt, a pártüdülő korszakban hozzátoldott szárnyak a kontúrjait ellapo­sították.


A villa bejárata a filmen...


... és ma


A tó felőli front 1943-ban...


... és 2008-ban


1943-ban még szilfák álltak a sétányon


Az 1972 nyarán pusztító tornádó után a Tagore sétény fáit platánokra cserélték


A hidegfürdő 1945-ben felrobbant, nem építették fel újra...


... de ez még mindig ugyanaz a pad, ugyanott!

Köszönettel és hálával tartozom Édesanyámnak az íráshoz nyújtott segítségéért. ZP

11 komment

Címkék: fotó balaton film história


A bejegyzés trackback címe:

https://route66.blog.hu/api/trackback/id/tr28411688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nekemtenemmutogatol 2008.04.05. 00:28:02

Ez nagyon király-komoly volt, gratulálok a poszthoz, szép kerek és érdekes!

köszönöm, nagyon jó volt olvasni

Kokojszi · www.gportal.hu/gondolkodom 2008.04.05. 08:09:43

Szia kedves ZöPö!
Nagyon jó a stílusod, tetszett az írás. Én is elámulok, ha régi dolgokat nézegetek, s elgondolom, hogy ott volt a régi ez és ez... beleszagolok a levegőbe..,
Én még sajnos nem láttam a Brázay-villát, de szeretném! És a díszkutat is, nem beszélve a filmről. Nagyon jó, hogy képekkel is illusztráltad a múltat és jelent! Köszi az élményt! (Egyébként eszembe jutott, hogy írhatna barátom is Faragho tábornokról, ugyanis ő volt az ő nagyapja. Hogy mennyi mindent kitalált, hogy milyen virágzó volt a birtoka, és hogy milyen embertelen módon kellett onnan nekik eljönni, s ahogy a vagyonát hogyan semmisítették meg, s vették el:(() Köszi még egyszer: Köki

JoeP · http://mivanvelem.hu 2008.04.05. 10:13:52

Remek írás, jól esett nosztalgiázni egy kicsit. (Amíg a környéken éltem, Arács volt a kedvenc helyem.)

stevetudor 2008.10.05. 15:41:48

Ezeket a jelenkori fényképeket te készítetted vagy letöltötted v.honnan?
Különben nagyon jó írás

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2008.10.05. 19:40:17

A "jelenkori" képek a sajátjaim, a filmkockákat a DVD-ről vettem.

stevetudor 2008.10.05. 21:27:22

Bárki bemehet a villába vagy kértél v.mi engedélyt?
Pontosan melyik utcába van mert egyik helyen azt olvastam hogy az Annabellától DélNyugatra van másohl pedig a Mikes Kelemen utcát említették?

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2008.10.06. 13:30:35

Kizárólag engedéllyel lehet(ett) bejutni, nagyon konkrét kutatás céljából, több évet vártunk rá.

A villa pontos helye:
route66.blog.hu/2008/04/08/a_brazay_villa_muholdkepen

_Zsó_ 2008.12.14. 04:34:01

Kedves ZöPö!
Balatonfüreden voltam gimnazista, amikor a sétány fáit kidöntötte a vihar. A régi fákról kerestem képeket, így jutottam el hozzád. Érdekes együtt látni a régi és az "új" sétányt! Orömmel olvastam írásodat a Brázay-villáról. Ha legközelebb arra járok, feltétlenül megnézem az épületet.
Udvözlettel,
Zsó

Zajza · http://szellemvarosok.blog.hu/ 2015.08.27. 19:54:55

Azt esetleg nem tudod, hogy a villától kicsit lentebb lévő borozó meddig működött, illetve hova tartozott?

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2015.08.28. 21:32:14

@Zajza: sajnos nem. De ha arra járok, kinyomozom.

Zajza · http://szellemvarosok.blog.hu/ 2015.11.19. 22:24:28

@ZöPö_: Kicsit nyomoztam az egész villa és a története kapcsán, eléggé érdekes dolgokra bukkantam az épülettel kapcsolatban.
Ha érdekel írj, itt nem írnám le:
huppancs89@gmail.com