Utolsó hozzászólások

  • ZöPö_: @David Bowman: Igen. A Berijev-Bartini VVA-14, ott van, amiről írtam a posztban. De sem KM, sem a... (2018.10.09. 18:20) Nagy ekranoplán poszt, 1.: Így írtok ti
  • David Bowman: @ZöPö_: Volt amelyik 6000m magasan is tudott repülni valami 500 Km/óval. (2018.10.09. 16:22) Nagy ekranoplán poszt, 1.: Így írtok ti
  • City Mouse: index.hu/belfold/2017/01/19/titokban_temettek_el_az_egykor_rettegett_elso_titkart_szegeden/ (2017.01.19. 11:07) Zadorov története
  • ZöPö_: @WLaci: bocs, nem válaszoltam neked. Tegnap kicsit(?) zaklatott voltam, a f*szbúkon is ment ez a c... (2016.05.18. 20:59) Puncsfagyi mellszőrrel
  • Petya7210: @ZöPö_: El fogadom. De ne mond már meg azt is, hogy hogy beszéljek, meg milyen az igényszintem. XD... (2016.05.18. 16:24) Puncsfagyi mellszőrrel
  • Utolsó 20

Címkék

Címkefelhő

Kapcsolat

Engedély

Creative Commons Licenc

2007.12.06. 13:17 ZöPö_

Munich

Munich, és nem München, mert a film címe az 1972-es olimpia helyszínének „US English” helyesírással írt neve. Tegnapelőtt csak a helyszínekről írtam, most magáról a filmről fogok. Bár nyilván mindenki tudja, de az alábbiak miatt szeretném pontosan rögzíteni, hogy miről is szól a film. Történelmi tény: 1972. szeptember 4-én a palesztin Fekete Szeptember csoport tagjai túszul ejtették, majd megölték az izraeli csapat tizenegy tagját. Izrael, illetve Golda Meir izraeli miniszterelnök a bosszú mellett döntött: bejrúti és libanoni célpontok elleni támadásokkal, illetve a müncheni merénylettel kapcsolatba hozható arabok felkutatásával és kivégzésével válaszolt. Spielberg filmje deklaráltan ezekre a történelmi eseményekre épül.

Amiért a filmet nem tartom jónak, az éppen itt bújik meg. Képzeljünk el egy történetet, amit úgy indítok, hogy bejelentem, hogy valóságos helyszíneken játszódik és valóságos, megtörtént eseményeket mutat be. Majd mesélek Jancsiról, aki Budapesten a Szent István körúton lakott és a szerelméről, Juliskáról, aki a Margit körúton és bemutatom, hogy Juliska elmegy Jancsiékhoz, majd Jancsi hazakíséri Juliskát. Részletesen leírom mindkettejük házát, amelyek ma is állnak, méterről-méterre elbeszélem, hogy hogyan lépnek ki a kapun, sétálnak végig az utcán, melyik kirakatnál állnak meg nézelődni, miről csevegnek andalgás közben, hogyan érkeznek meg Juliska háza elé. Aki viszont ismeri a várost, az egyszer csak elkezd kényelmetlenül feszengeni: kimaradt az az apró(?) momentum, hogy közben át kellett kelniük a százvalahány méter széles Dunán, én pedig nem említettem, hogy úsztak, illetve hidat vagy járművet használtak volna. Védekezhetek azzal, hogy amit én elmondtam, az fikció, de ezzel súlyosan gyengítem azt a tételt, amivel indítottam, miszerint a mesém megtörtént eseményekre épül, éppen a hitelességem kérdőjeleződik meg. A filmen előadott történetből ugyanis mindenestül hiányzott a szerencsétlen Ahmed Bouchiki esete, amit „Lillehammeri affér” néven ismer a világ.

A marokkói származású Ahmed Bouchiki a norvégiai Lillehammerben élt és dolgozott pincérként. A müncheni merénylethez, de egyáltalán a terrorizmushoz semmiféle köze nem volt. A Moszad mégis őt azonosította Ali Hasszán Szalamehhel (bár az „azonosítás” szó használata ebben az esetben tragikus képzavar). Ahmed Bouchiki a moziból tartott hazafelé várandós norvég feleségével, amikor a felesége szeme láttára agyonlőtték. A fiaskót a világ legjobb kémszervezete ügynökei tucatjának sikerült így összehoznia. Páran közülük felszívódtak, hatot azonban elfogtak a norvég hatóságok, ötöt be is börtönöztek. Azért is furcsa számomra, hogy ez az eset kimaradt a filmből (még említést sem tettek róla, úgy mutatták be, mintha a Moszad soha nem tévedett volna), mert ha eltekintünk a dokumentarista jellegtől, éppen az a film nagy kérdéseinek egyike, hogy terrorista eszközökkel megnyerhető-e a háború a terrorizmus ellen, és egyértelmű nem a válasz. A film ráadásul úgy kezdődik, hogy városnevek úsznak el a vásznon és villannak fel egy-egy pillanatra, és azok között (beleégett a retinámba!) ott szerepel Lillehammer is. Ha nem beszélünk róla, noha éppen Szalameh felkutatásának bemutatásával foglalkozunk hosszasan, meghiúsult akciókat is bemutatva, akkor minek, miért? Nem értem. Talán Spielberg beérte ennyivel, ez is csak egy olyan apró utalás, mint a záró képsoron a WTC ikertornyainak látványa? Nem tudom. Mindenesetre úgy gondolom, hogy a történethez szervesen hozzátartozott volna az ilyen tévedések bemutatása is, legalább egy mondat erejéig, dramaturgiai és históriai okokból egyaránt. Ha már arra figyelmet fordítottak, hogy az izraeli akciócsoport tagja egyetlen mondatos szerepében bemutatkozzon, mint Ehud Barak, ami érdekes, de a történet szempontjából lényegtelen információ.

Arról, hogy a Moszad ügynökeinek „nyomozása” kizárólagosan a pénzért való információvásárlást jelenti a film szerint, már nem is szólok.
.

Szólj hozzá!

Címkék: film


A bejegyzés trackback címe:

https://route66.blog.hu/api/trackback/id/tr97254304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.